Legújabb kutatások alapján nincs értelme az allergénnek tekintett élelmiszerek 6 hónapos koron túli késleltetésének: a glutén mellett egyértelműen javasolt a földimogyoró minél korábbi bevezetése is!

Skandináv vizsgálatok eredményei alapján már hazánkban is javasoljuk 6-7 hónapos korban, rögtön a hozzátáplálás elkezdésekor a glutén korai bevezetését a baba étrendjébe. Klinikai kutatások szerint ugyanis a lisztérzékenység szempontjából magas kockázatú csecsemők közül jelentősen kevesebben lettek ténylegesen lisztérzékenyek azok közül, akik korán kaptak glutént, szemben az egy éves kor után bevezetett csoporttal.

gluténtartalmú élelmiszerek

Ugyanakkor a magyar csecsemőtáplálási gyakorlat a glutén kivételével, gyermekorvosok és védőnők egyetértésével továbbra is nagy óvatosságot javasol a magas allergenitású élelmiszerfajták bevezetésével. Az érvényes magyar ajánlás szerint nem javasolt  tojás adása 10-12 hónapos korig, a mogyoróféléket 2-3 éves korig halasztani javasolja, de a tejtermékek adása is csak 9-10 hónapos kortól javasolt. Ekcémás csecsemők esetében szinte gyakorlattá vált a tejtermékek, tojás, mogyorófélék és halfélék bevezetésének hosszas halasztása, akár 2-3 éves korig.

Jót teszünk ezzel tényleg?

Megelőzhető az ételallergia a késleltetett allergén bevezetéssel?

Nemzetközi kutatások alapján már bátran állíthatjuk, hogy nem, az allergia megelőzése szempontjából teljesen haszontalan a késleltetett élelmiszer bevezetés megrögzött magyarországi gyakorlata!

 

a LEAP vizsgálat

Sőt, egyre több adat szól a korai, 4-6 hónapos kortól elkezdett allergén élelmiszer bevezetése mellett. Forradalmasította a földimogyoró allergia megelőzhetősének kérdését a londoni King’s College-ben néhány éve elvégzett un. LEAP vizsgálat. Ebben a vizsgálatban bebizonyosodott, hogy a földimogyoró korai bevezetése kifejezetten védő hatású a magas kockázatú babák számára, jóval kevesebb baba lett mogyoróallergiás 5 éves korára.  Hasonló eredmények várhatóak az un. EAT vizsgálatban a tojás korai bevezetésével kapcsolatosan.

 

Mi lehet ennek a magyarázata? Akkor mit hogyan adjunk a babának, pláne, ha már csecsemőként ekcémás?

Magyarázatként az immunrendszer érési folyamatának egyre jobb megismerése szolgál. Létezik egy un. tolerancia ablak, egy megismertetési, elfogadási korszak a baba táplálkozásában.  Ez az elfogadó időszak 4 hónapostól kb. 12 hónapos korig tart, az ebben az időszakban bevezetett idegen élelmiszerekre nagyobb eséllyel reagál az immunrendszer elfogadással, mint elutasítással, vagyis allergiával. A túl későn bevezetett táplálékfehérjéket már idegen anyagként azonosíthatja be az immunrendszer, allergiás reakció jöhet létre.

ételallergia

allergiát okozó ételek

A hozzátáplálás mellett  a szoptatás feltétlen folytatását javasoljuk legalább egy éves korig! Élelmiszerek kóstoltatását viszont kezdjük el bátran már 6 hónapos korban, itt nem a mennyiség a lényeg, ez nem fogja leszoktatni a babát az anyatejről! Az allergén táplálékok közül először vezessük be a glutént, majd fokozatosan kevés tejterméket (joghurt, sajt), ételbe főzött tojássárgáját és fehérjét is, akár 6-8 hónapos kor között. Mogyorófélét is próbálhatunk bevezetni tésztában, kekszben, gabonapehelyben feldolgozva, valamint halat is nyugodtan! Mindezt lehetőleg 6-12 hónapos kor között tegyük és ne várjunk egy éves korig vagy azon túl!

Amennyiben bármilyen élelmiszernél allergiás reakciót észlelünk, függesszük fel ennek kóstoltatatását és 1 hónapig ne próbáljuk újra. Amennyiben ismételt próbálgatásnál ismételten jelentkezik az allergiára utaló reakció, akkor ne adjuk tovább az élelmiszert, konzultáljunk gyermekorvosunkkal a teendőkről! Esetleges allergiára utaló tünet, ha az élelmiszert kihányja a baba, kipirosodik vagy feldagad a szája körül, hasmenése lesz vagy kiütések jelennek meg a bőrén,  perceken belül vagy néhány órával a kóstoltatást követően.

oralis allergia

száj körüli allergia tünete

 

Mit tegyünk, ha kisbabánk már szinte születésétől fogva súlyosan ekcémás? Ő is kapjon mindent 6 hónapos kortól kezdődően?

Mivel az erősen ekcémás babák bőre gyakran sebes, hámfosztott, az ő esetükben bőrön keresztül, még a hozzáplálást megelőzően létrejöhet allergizálódás, leggyakrabban tojásra, földimogyoróra és tejfehérjékre tapasztaljuk ezt. Náluk célszerű lehet már 6 hónapos korban Prick-teszt elvégzése a fő allergén élelmiszerekre (tej, tojás, mogyoró, földimogyoró, hal). Amennyiben a bőrteszt negativ, akkor nyugodtan elkezdhető az otthoni allergénbevezetés. 3-5 mm közötti pozitiv csalángöb allergia lehetőségét felveti, ezekben az esetekben a rendelőben javasoljuk az allergén étel első kóstoltatását. 6-7 mm vagy nagyobb csalángöb már kialakult allergiára utal, ezekben az esetekben viszont csak a szigorú diéta javasolható!

A nemzetközi kutatási adatok tehát már nem támasztják alá a hazai, késleletett allergén élelmiszer bevezetési gyakorlatot. Egyre több élelmiszerfajta esetében igazolódik az is, hogy a korai bevezetés kifejezetten védő hatású az élelmiszerallergiával szemben. Eddig ez egyértelműen a földimogyoróra és a gluténra igazolódott, de a tojás esetében is biztatóak az előzetes eredmények.