Vényre kapható vagy vény nélküli gyógyszert vegyünk allergiánkra? Melyiket válasszuk? Hogyan igazodhatunk el a rengeteg allergiagyógyszer között?

Néhány évvel ezelőtt allergia elleni gyógyszert még kizárólag szakorvosi javaslatra lehetett felíratni, ma már ezen gyógyszerek többsége háziorvosi receptre ill. vény nélkül is kiadható. Allergiás vagy annak vélt tüneteinkkel már nem kell hetekig-hónapokig allergiavizsgálati időpontra várnunk a szakrendelőben, csak beugrunk a patikába és kérünk „allergiagyógyszert”. Igen ám, de ember vagy inkább egészségügyi szakember legyen a talpán, aki eligazodik a számtalan új és újabb, agyonreklámozott készítmény között. Melyiket kérje? Melyik a jobb? A tavaly bevált esetleg már nem is kapható!

A tényleges helyzet a látszólag átláthatatlan gyógyszerkínálat ellenére jóval egyszerűbb. Arról van ugyanis szó, hogy néhány alapvető, összesen 5-6 féle hatóanyagot öltöztetnek a gyógyszergyártók újabb és újabb köntösbe és un. generikus, utángyártott változatban más-más néven ugyanazt forgalmazzák. Lehetséges tehát, hogy azt gondoljuk, hogy kipróbáltunk háromféle allergiagyógyszert és közben valójában mindig ugyanazt szedtük.

Ezek a rendszeresen újracsomagolt, jól bevált régi-új gyógyszerek az un. antihisztaminok.  Az antihisztamin típusú vegyületek az 1950-es évek óta ismertek. A tudósok ekkor fedezték fel,  hogy az allergiás reakció során a szervezetben nagy mennyiségben hisztamin szabadul fel. A hisztamin váltja ki az allergiás tünetek jelentős részét, így a kipirosodást, csalánkiütést, viszketést, vizes orrfolyást, tüsszögést, hörgőgörcsöt és vérnyomásesést.  A hisztamin az allergiás reakció során a sejtek hisztamint érzékelő receptorain keresztül fejti ki hatását. Ilyen receptorok megtalálhatók a bőrben, nyálkahártyákon, simaizmokban, de a központi idegrendszerben, agyban is. Az antihisztamin vegyületek a hisztamin receptorokon keresztül kifejtett hatását blokkolják, az allergia tüneteit ilyen módon mérséklik. Hatásuk kifejezetten tüneti jellegű, az allergiás kórfolyamatot nem gyógyítják, csak hatáserősségtől függően 8-24 órára tünetmentesítenek.

A legkorábban előállított antihisztamin vegyületek az un. első generációs antihisztaminok. Ezek a szerek allergiaellenes hatásuk mellett bejutnak a központi idegrendszerbe és jelentős álmosító, nyugtató és étvágynövelő, hízlaló valamint hányáscsillapító mellékhatásuk van. Ezért hosszú évekig használták ezeket a gyógyszereket rossz étvágyú és rossz alvó gyerekek kezelésére vagy pl. tengeribetegség, utazási hányás megelőzésére. Felnőttek számára igen kellemetlen mellékhatásuk még a szájszárazság  és székrekedés. Ebbe a csoportba tartózó, ma is injekció, csepp, kapszula vagy kúp formájában kapható gyógyszerek hatóanyagai a diphenhidramin,  promethazin,  hidroxizin,  dimetinden, chlorpyramin, cyproheptadine. Erős mellékhatásaik miatt ezek a szerek vénykötelesek. Manapság rendszeres használatuk szénanáthában  nem javasolható. Leginkább az erős viszketés csillapítására adják ezeket pl. ekcémás, bárányhimlős gyermekeknél , valamint hányáscsillapítóként és heveny allergiás reakció elhárítására, gyorsan ható kúpban vagy injekcióban.

Az újabb, második generációs készítmények már jóval kevésbé álmosítanak és nem okoznak jelentős szájszárazságot, de kiderült, hogy bizonyos típusaik a szívre fejthetnek ki káros hatást. A szívritmuszavart okozó hatóanyagot azóta hazánkban is kivonták a forgalomból. A ma kapható készítmények rendkívül elterjedt hatóanyagai a loratadine, cetirizine és fexofenadine. Ezek az első generációsaknál jóval kisebb mértékben, egyéni érzékenység alapján álmosítanak és nem rontják jelentősen a szellemi teljesítőképességet. Az allergiás szénanátha és csalánkiütés manapság leggyakrabban használt, vény nélkül kapható készítményeinek nagyrészt ezek a hatóanyagai, patikai áruk is kedvező.

A második generációs szerek továbbfejlesztett változatai, a levocetirizine,  és a desloratadine valamint  harmadik generációs, teljesen új vegyületként a bilasztin gyakorlatilag teljesen mentesek a mellékhatásoktól. Bizonyos készítmények még alkohol fogyasztása mellett és repülőgép vezetésekor is biztonsággal használhatók. Ide vény nélküli és vényre kapható gyógyszerek is tartoznak, ezek jelentik ma a szénanátha és az allergia kezelésének legkorszerűbb gyógyszereit, hosszú távú, több hetes-hónapos kezelésre feltétlenül ebből a csoportból javasolt választani. Hátrányuk, hogy a korábbi vegyületeknél jóval drágábbak.

Hogyan válasszunk tehát vény nélküli antihisztamint?

Ha vény nélküli gyógyszert kérünk, tudjunk róla, a legkorszerűbbek, leghatásosabbak és legkevesebb mellékhatással bírók kimaradnak a választásunkból. Mindig olvassuk el a dobozon szereplő hatóanyagnevet, ezt írjuk fel magunknak és következő vásárlásnál próbáljuk beazonosítani, ezt  szedtük-e korábban. Ezzel elkerülhetjük, hogy ugyanazt a szert próbálgassuk többször, más-más csomagolásban, ha nem voltunk a hatással elégedettek és mást szeretnénk kipróbálni. Ha pedig elégedettek voltunk egy adott szerrel, kérhetjük legközelebb bátran a bevált hatóanyagnév alapján a patikában gyógyszerünket és nem kell megijednünk, ha más dobozban és névvel látjuk viszont! Mivel a vény nélküli szerek egyéni érzékenység alapján, de eltérő mértékben álmosítanak, nem biztos, hogy nekünk is jó lesz az, ami a szomszédnak bevált!

Ha pedig többszöri próbálkozás után sem válnak be a vény nélküli szerek, tehát allergiás tüneteink két hetes kezelést követően sem javulnak jelentősen, vagy a mellékhatások miatt romlik teljesítőképességünk, akkor ideje, hogy felkeressük háziorvosunkat vagy az allergológust!

Allergiagyógyszerek táblázatos útmutatója

Hatóanyagnév

Gyári név

dimentinden Fenistil
chloropyramine Suprastin
diphenhydramine Daedalon, Daedalonetta
promethazine Pipolphen
cetirizine Cetirizine Hexal/Ratiopharm
Zyrtec
Revicet
Parlazin
Cetrin akut
levocetirizine Xyzal
Histisynt
Lertazin
Lorano
Sefaller
Zilola
fexofenadine Telfast
Allegra
Fexgen
loratadine Claritine (akut)
Loratadine Hexal/Ratiopharm
Erolin
desloratadine Aerius
Azomyr
bilastine Lendin