A gyerekek többsége számára gyakran a közösségi élet, az óvoda, iskola újrakezdése, a vírusos fertőzések őszi halmozódása jelenti a „szezonkezdetet”. Egészséges immunrendszerű kisdedek és óvodások évente 6-12 alkalommal is elkaphatnak felsőlégúti fertőzést. Amennyiben ezek a fertőzések 1-2 hét alatt gyógyulnak, és jellemzően nem járnak szövődménnyel (pl. gennyes középfülgyulladás, tüdőgyulladás), akkor nem indokolt a gyermeknél immunhiányra, immunrendszeri gyengeségre gyanakodni.

Az allergiás hajlamú kicsik függetlenül attól, hogy éppen virágporra vagy poratkára allergiásak, jellemzően száraz, asztmatikus köhögéssel, spoló légzéssel reagálnak minden kis náthás vírusfertőzésre. Ezt a náluk fennálló léguti túlérzékenység és a vírusfertőzés együttesen váltja ki. Sokszor ebből adódik a szülők gyakori megfigyelése, hogy a gyerek ősztől tavaszig köhög, folyamatosan beteg, nyáron pedig semmi baja.

Ilyenkor nagyon fontos annak tisztázása, hogy nem immunrendszeri gyengeségről van-e szó a csemeténél, hanem allergiáról vagy allergiás hajlamról. Az ilyen őszi-téli allergia leggyakrabban háziporatka vagy penészgomba allergia. Javasoljuk bizonytalan hátterű betegségek esetében az allergiás bőrteszt mellett, vérvétellel vérkép, immunrendszeri vizsgálat és vashiány irányú vizsgálatok elvégzését is. Amennyiben a visszatérő őszi-téli sípoló légzések allergiás hátterűnek bizonyulnak, hatásos, még a közösség kezdése előtt indított gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezeléssel megelőzhetővé válhatnak ezek az állandó betegségek.

Az őszi téli elhúzódó köhögések, sípoló légzések egy részében nincs kimutatható allergia és a gyerekek később sem lesznek allergiásak, hanem iskolás korra egyszerűen kinövik a léguti betegeskedést. Az ő esetükben beszélünk visszatérő bronchitisekról, az újabb szakirodalom ezt az állapotot „vírus-asztma” -ként említi. Ezeknél a gyerekeknél is nagyon hatásosak az asztma elleni megelőző gyulladáscsökkentő gyógyszerek.

Az immunrendszer születéstől kezdve fokozatosan érik, erősödik, kb 12 éves korra éri el a teljes érettséget. Nyilván vannak gyerekek, akik ebből a szempontból számítanak későn érőnek, az első 2-3 évet igen rosszul bírják a közösségben. A súlyos, veleszületett immunhiány már csecsemőkorban súlyos, életveszélyes fertőzésekkel jár, ez közösségbe adásra már szinte biztosan kiderül. Az utóbbi években ugyanakkor, a laboratóriumi immunológiai vizsgálati lehetőségek fejlődésével kiderült, hogy nem is olyan ritkák az életveszélyes fertőzéseket nem okozó, enyhébb veleszületett immunhiányos állapotok, melyek nemritkán későbbi életkorban derülnek ki. Ezek az állapotok jellemzően gyakori fertőzéses betegségekkel járnak, melyek többnyire magas lázzal kezdődnek és igen sűrűn indokolják antibiotikum adását. Gyakori gennyes középfülgyulladások, tüdőgyulladások, bőrgennyedések, gennyes nyirokcsomó duzzanatok hívhatják fel a figyelmet ezekre. Ilyen állapotok az IgA hiány pl, mely a gyakori fertőzések mellett allergiára és későbbi autoimmun betegségekre hajlamosít. Az utóbbi években vált ismertté az un. MBL hiányos állapot és a CVID, az un. common variable immunodeficiency.

Egészséges immunrendszer un. immunerősítő készítményekkel kevéssé erősíthető, viszont a hiányállapotok ronthatják működését. A vitamin-ásványi anyag hiány miatt kialakuló gyakori fertőzések megelőzésében segíthet az őszi-téli vitamin kúra. A legfontosabb vitaminok az immunrendszer  karbantartásában a D-vitamin, a vas, a C-vitamin és a cink, valamint a probiotikumok. Rágótabletta formájában kapható mindezeket tartalmazó multivitamin készítmény. A D-vitamin szerepét a legújabb kutatások hangsúlyozzák az immunrendszer megfelelő működésében és javasolják, hogy 3 éves kor felett is szedjen mindenki a téli időszakban D-vitamin tartalmú készítményt!

Javítja az immunrendszer állapotát a probiotikus készítmények (ProGastro, Lactiv, BioGaia, Protexin, Hobiot stb.) és a természetes prebiotikus rost alapú immunerősítők kúraszerű, kb. 3 hónapos adása (pl. Imunoglucan, Imunotrofina). Javasoljuk a vírusos torokgyulladásokra oly gyakran adott antibiotikus kezelések lehetőség szerinti mellőzését is. 2-3 napos, lázzal kezdődő vírusos náthára, hurutos köhögésre, torokgyulladásra teljesen felesleges az antibiotikum adása, kipusztítja az ellenálló bélflórát, ezzel megteremti a tátalajt a következő fertőzés könnyebb elterjedésére. Háziorvosi rendelőkben egyszerű ujjbegyszúrásos módszerrel, un. CRP vizsgálattal eldöntehtő, vírus vagy baci okozza-e az aktuális fertőzést, tehát segít-e az antibiotikum vagy felesleges. Ma már egyre több gyermek háziorvos rendelkezik ilyen kis műszerrel, javasoljuk, hogy keressenek célzottan jól felkészült gyermekorvost illetve gyermekintézményt gyermeküknek!

Immunrendszeri éretlenség esetén segíthetnek a baktériumok sejtfalkivonatából készült por vagy kapszula kiszerelésű, immunerősítő vagy vírusellenes hatású gyógyszerek (Broncho-Vaxom, Ribomunyl, Isoprinosine), melyek vénykötelesek, az orvos által előírt séma alapján az őszi-téli időszakban adandók.