Nemzetközi orvosszakmai ajánlások alapján az élelmiszerallergiák diagnózisa az alábbi vizsgálati lépéseken alapszik:
1. Részletes kórtörténet, az adott élelmiszerrel kapcsolatos esemény leírása
2. Bőrteszt elvégzése a gyanúba fogott élelmiszerrel (Prick-teszt)
3. Allergénspecifikus IgE ellenanyag jelenlétének kimutatása vérből, RAST vagy ImmunoCAP módszerrel. Ide tartozik a molekuláris allergiavizsgálat (CRD vizsgálat).
4. Orvos által felügyelt orális (szájon át végzett) ételterhelés
Ezek a fenti módszerek tudományosan megalapozottak, klinikai vizsgálatok által bizonyítottak, evidencia alapú ajánlások. Ugyanakkor internetes honlapokon számos olyan hirdetéssel találkozunk, ahol „alternativ” allergiavizsgálatokat hirdetnek, melyek képesek a „rejtett” allergiák kimutatására.
Melyek a nem bizonyított hatékonyságú vizsgálati módszerek?
Voll diagnosztika elektroakupunktura
Az alább felsorolt vizsgálatokat nem javasoljuk elvégeztetni, különösen nem gyermekek esetében, akiknél a megalapozatlan étrendi megszorítás a fejlődésben való lemaradáshoz, súlyos, néha visszafordíthatatlan károsodással járó hiányállapothoz vezethet! Hogy ez a károsodás mi lehet? Alacsonynövés, gyengébb csontozat, rossz fogak, gyengébb szellemi teljesítőképesség. A különböző „megbízható német, svájci” eredetű un. „orvostechnikai eszközökkel” végzett bőrelektródás, érintéses, akupunkturás ételallergia vizsgálatok semmilyen valóságalappal nem rendelkeznek, színtiszta kuruzslásnak tekinthetők. A bőr elektromos ellenállásának, vezetőképességének semmilyen köze nincsen élelmiszerrel kapcsolatos tünetekhez.
Megalapozatlan, kuruzslásnak minősülő allergiavizsgálatok:
Voll diagnosztika / elektroakupunkturás állapotfelmérés
Biorezonancia vizsgálat (elektrodermális tesztek)
Vegateszt
Hajanalízis
Mi a baj a specifikus IgG teszttel? / Ételintolerancia vizsgálat/ Food detective teszt/ IgG4 ételintolerancia teszt
ételintolerancia vizsgálat
A fő baj az, hogy vérből mérünk ugyan ellenanyagot és ez valóban megtévesztő benne, de nem azt méri, aminek köze lenne a tünetekhez. Ennél a vizsgálatnál ugyanis a specifikus IgE ellenanyagok helyett IgG típusú ellenanyagok jelenlétét vizsgálják, általában 40-50, sokszor akár 200 féle élelmiszerrel szemben. Az IgE típusú ellenanyag kizárólag allergiás reakció esetén képződik, IgG viszont minden idegen anyaggal szemben képződik, amellyel a szervezetünk valaha már találkozott. Az IgG az immunmemória, az immunrendszeri emlékezés alapja, pl. védőoltásoknál. IgE tehát csak arra az élelmiszerre képződik, amire allergiás reakció alakulhat ki a szervezetben, IgG viszont minden étellel szemben kialakul. Európai gyerekek jellemzően kisgyerekkorban sok tejet, tojást, kenyeret fogyasztanak, ezért szinte mindenkiben ezek az IgG ellenanyagok pozitivak és a többi élelmiszerhez képest emelkedett is lesz az értékük. Az IgG4 tipusú ellenanyagról, melyet bizonyos ételintolerancia vizsgálatok mérnek, annyit tudunk, hogy nem az intolerancia, hanem pont ellenkezőleg, a tolerancia, az immunrendszer általi elfogadás jellemzője. Teljesen hamis tehát emelkedett tej, tojás, liszt IgG vagy IgG4 alapján egy gyermeket tej-tojás-lisztmentes diétára fogni. Felnőttek esetén sem bizonyított ez a vizsgálati módszer. A gluténérzékenységet sem ez a vizsgálat fogja kimutatni!