Gluténérzékenység

A lisztérzékenység (coeliakia) lényege a gabonafélék gluténfehérjéje által kiváltott kóros immunreakció. Valójában nem allergiás jellegű, hanem un. autoimmun betegség. Szemben a klasszikus ételallergiákkal, mint pl. a tehéntej allergia, itt nem IgE, hanem IgA típusú ellenanyagok képződnek, melyek azután a bélfal károsítása mellett egyéb szerveket is megtámadnak. Jellemzően rejtőzködő betegség, az érintett páciensek 90%-a még napjainkban sem tud állapotáról. Előfordulása kb. 1/100, a felismert betegek száma viszont csak 1/1000.

Hogyan történik a szűrővizsgálat és a diagnózis?

A gluténérzékenység kizárólag vérből mutatható ki, biorezonancia vagy egyéb vér nélküli alternativ tesztek nem alkalmasak a megállapítására. Létezik ma már ujjbegy szúrással végezhető szűrőteszt, mely megbízható, hiteles. Ez a gyorsteszt gyógyszertárban vény nélkül megrendelhető, ennek pozitivitása esetén javasolt további vizsgálatokat végezni, így a kóros ellenanyagok (IgA) kimutatását vénás vérből. A celiakia biztos diagnózisának felállítása végül gasztroenterológus szakorvosnál történik, ugyanis a ma használatos protokoll szerint ehhez bélboholy mintavételre is szükség van. Genetikai vizsgálattal is igazolható a coeliakia és az erre való hajlam hajlam, erre például családtagok érintettsége esetén merülhet fel igény.

Melyek a lisztérzékenység tünetei gyermekkorban?

A gyermek a hozzátáplálás megkezdését követően kevésbé gyarapszik, elmarad a testi fejlettségekben a kortársakhoz képest, később is sovány és alacsony maradhat, serdülése késhet. Gyakori, nagyobb tömegű széklet jellemző jó étvágy mellett. Jellemzőek az ismétlődő nehezen kezelhető hasmenéses állapotok, hányások is. A gyerekek hasa lehet elődomborodó vékony, törékeny testalkat mellett. A bélbolyhok károsodása miatt romlik a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása. Vashiányos tünetek jelentkezhetnek: sápadtság, fáradékonyság, fokozott alvásigény. D-vitamin hiány tünetei súlyos esetben: nagyobb, nem záródó kutacs, fogfejlődési zavar, zománchibák a fogakon. Száraz bőr, ekcémára emlékeztető kiütések a száj, végbéltáj körül, végtagok feszítő oldalán gyakoriak. Idegrendszeri tünet lehet gyerekeknél a figyelemzavar, hyperaktivitás.

Jellemzőek a lappangó, tünetszegény állapotok is: esetleg csak soványabb a gyerek vagy gyakran van laza széklete, egyéb tünet nélkül.

Gyermekeknél a leggyakoribb súlyos szövődmény a celiakiás krízis: súlyos hasmenés, mely órák alatt kiszáradáshoz, teljes legyengüléshez vezet, kórházban kezelendő!

Felnőttkorban még kevésbé jellegzetesek a lisztérzékenység tünetei, az emésztőszervi panaszok teljesen hiányozhatnak, előfordul, hogy súlyos vérszegénység vagy meddőség veti fel a celiakia gyanúját. Fáradékonyság, depresszió, memóriazavarok, ízületi fájdalmak, hajhullás, makacs bőrkiütés, kóros soványság egyaránt jelezhetik a rejtett lisztérzékenységet. A lisztérzékenység gyakran társul egyéb autoimmun betegségekhez, ezért ilyen betegség diagnózisa esetén javasolt a lisztérzékenység vizsgálata is. Ilyen kórkép pl. az I. típusú diabetes, az SLE, autoimmun pajzsmirigy-gyulladás.

A minél korábbi diagnózis nagyon fontos a gyermekek megfelelő testi-szellemi fejlődésének biztosítása érdekében, de a diéta szigorú betartásával a súlyos felnőttkori szövődmények is megelőzhetők. Ilyen késői szövődmény lehet a meddőség, vetélés, csontritkulás, korai menopauza vagy a bélcsatornában rosszindulatú daganat kialakulása. Mivel családokban a genetikai hajlamosító tényezők jellemzően halmozódnak, ezért lisztérzékenyek elsőfokú rokonait, felmenőket és leszármazottakat is szűrni kell!

Gyógyítható illetve kinőhető-e a lisztérzékenység?

A diagnosis felállítását követően szigorú és teljes gluténmentes diétát kell kezdeni, melyet a páciensnek életre szólóan folytatnia kell. Biztosan gluténmentes gabonafélék a rizs, a kukorica és a zab.

Szemben a klasszikus ételallergiákkal, a coeliakia nem nőhető ki. Felnőttkorban is érvényes, hogy a legkisebb diétahiba újra kiválthatja a kóros ellenanyag képződését és a tünetek kiújulását.

A betegek diétával, életvitellel kapcsolatos gondjaikkal a Lisztérzékenyek Országos Egyesületéhez fordulhatnak. Gluténmentes élelmiszerek beszerzéséhez, szociális juttatások igényléséhez, életvitelhez kapcsolódóan is nyújt tanácsot az egyesület az érintettek számára.

Megelőzhető-e a coeliakia?

Biztos megelőzés nem ismert, kialakulása nagyrészt genetikai tényezők függvénye. A glutén bevezetése a babák étrendjébe a legújabb ajánlások szerint 6-7 hónapos kor között javasolt, ebben az időszakban a legnagyobb a bélcsatorna immunrendszerének az elfogadó képessége. Ilyenkor várható a legkevesebb reakció a gluténfehérjére, míg 4-6 hónapos kor között és 1 éves kor utáni bevezetésnél is fokozottabb a lisztérzékenység kockázata.

A búzaliszt-allergia és a lisztérzékenység nem azonos betegségek!

A szokásos allergiavizsgálati panelekben mindig szerepel a többi élelmiszer között a búzaliszt, rozsliszt. Ezek a panelek IgE tipusú ellenanyagot mutatnak ki, mely azonnali bőrreakciókat, csalánkiütést, hányást okozhat. Ez a klasszikus búza-allergia, mely előfordulhat búzaliszttől, de ez nem jelent lisztérzékenységet. A valódi lisztérzékenység nem IgE, hanem IgA tipusú ellenanyagoktól alakul ki és soha nem jár klasszikus allergiás tünetekkel, amilyen pl. a szájdagadás, bőrpirosodás, csalánkiütés közvetlenül a lisztes étel fogyasztását követően.

Gabona-allergia mint keresztallergia?

Gyakran előfordul, hogy Prick-tesztben vagy vérvételes allergiavizsgálaton pozitvitást kapunk gabonafélékre, anélkül, hogy ezek fogyasztása tünetet okozna. Ebben az esetben valamilyen pollen, pl. pázsitfű keresztallergia lehet a háttérben, diétára nincsen szükség.