Atópiás dermatitis/Gyermekkori ekcéma

Ekcémás csecsemő

Hogyan ismerjük fel az ekcémát?

Megjelenési formái életkoronként változnak. Általában 2-6 hónapos korban észlelik a szülők a nagyon száraz bőrt és azt a jelenséget, hogy levetkőztetve azonnal vakarászni kezdi a baba a saját bőrét, hasát, mellkasát. A kisgyermekkori ekcéma 2 éves kor előtt alakul ki, típusosan az arcot, fejbőrt, törzset, lábszárakat érinti. A gyerekek jelentős része serdülőkorra kinövi az ekcémát, felnőttkorban már csak 1-2 % az előfordulása. Nagyobb gyerekeknél jellemzően a könyökhajlatban és a térdhajlatban láthatunk kiszáradt, elvakart, esetleg kisebesedett bőrfelülelet. A gyógyuló ekcéma fehér foltokat, pigmenthiányt hagyhat hátra, de ezek a foltok később eltűnnek, nem maradandóak.

Felnőttkorban jellemzően csak a kéz és lábfej ekcémája szokott jelentkezni.

Mi okozza a kisbabák ekcémáját?

Leggyakoribb vélekedés, mivel sokszor a 6 hónapos hozzátáplálás időszakában erősödnek fel a tünetek, hogy ételallergia a kiváltó oka. Sok szülő ilyenkor leáll a hozzátáplálással és hosszasan, akár évekig halasztja a tejtermékek, tojás, glutén bevezetését a baba étrendjébe.

Valójában a legújabb kutatások szerint egy veleszületett genetikai rendellenesség áll a háttérben, az un. filaggrin bőr alkotófehérje génmutációja, melynek következtében a bőr védekező funkciója és szerkezete károsodik. Allergiás, ekcémás szülők gyermekeiben ez az átlagosnál gyakrabban fordul elő, amennyiben mindkét szülő allergiás, akkor akár 70 % esélye is lehet a születendő baba allergiájának, aminek viszont gyakran az ekcémás bőr az első tünete. Kiszáradásra hajlamosabb, könnyebben áthatolnak rajta a kórokozók és az allergén molekulák is. Az atópiás dermatitises gyerekek allergiára tehát eleve hajlamosabbak, sokszor éppen a sérült bőrfelelüeleten, a sebeken át jutnak be allergizáló anyagok a szervezetükbe. Allergián kívül az ekcémás gyerekek bőrfertőzésekre is jóval hajlamosak, ők kapják el a nedvedző, sárga pörkkel járó ótvart (Staphylococcus baktérium), a terjedő uszodaszemölcsöket vagy az egész testre kiterjedő herpeszt.

Mi az un. „allergiás menetelés”?

Ez annyit jelenet, hogy az allergiás hajlammal született gyerekek különböző allergiás stádiumokon mehetnek keresztül, attól függően, milyen életkorban kezdődik náluk az allergiás folyamat. Csecsemőkorban az ekcémás bőr, valamint az ételallergia a jellemző allergiatípusok, majd 5-6 éves korra ezeket nagyrészt kinövik a gyerekek, de később megjelenhet náluk a szénanátha illetve az asztma. Felnőttkorra leggyakrabban csak szénanátha marad vissza ezekből az állapotokból.

Indokolt-e a diéta illetve késleletett hozzátáplálás ekcémás csecsemőknél?

Amennyire csak lehet, szoptassuk minél tovább az ekcémára hajlamos kisbabát és ha tápszerre van szükség, adjunk hypoallergén tápszert, mely probiotikumot is tartalmaz. Ez ugyan nem jelent teljes tehéntejfehérje mentességet, de a legtöbb esetben ez nem is szükséges, viszont klinikai vizsgálatok szerint a hypoallergén tápszerek és a probiotikumok csökkenthetik az ekcéma csecsemőkori előfordulását. Amennyiben a hypoallergén tápszer mellett a baba jól fejlődik, ekcémája szépen karban tartható bőrápolással, nem terjed ki az egész testére, csak néhány foltja van, akkor az ő esetében nincs indok a hozzátáplálás rendes ütemének kitolására. Vagyis, 6 hónaposan kapjon glutént, 8-10 hónaposan tejterméket és tojást.

Egész testet elborító, makacs ekcéma és egyéb tünetek, pl. fejlődésbeli elmaradás, 3 hónapos kornál tovább tartó kólikás hasfájás, véres széklet, erős reflux esetén feltétlenül meg kell mutatnunk gyermek allergológusnak , bőrgyógyásznak és gasztroenterológusnak a babát! Amennyiben a szakorvos indokoltnak látja, próbadiétát fog elrendelni bizonyos élelmiszerekre, melyet egy bizonyos ideig kell szigorúan tartani, ezt követően értékeli a tünetek alakulását.

Amennyiben a kb. 4-6 hetes próbadiéta során nem javul lényegesen a baba bőre, akkor valószínű, hogy nem érdemes tovább folytatni.

Tehéntejmentes diéta esetén csecsemők minden esetben tejpótló, de tejfehérje mentes speciális tápszert kapnak, nekik nem megfelelő alternativa a növényi tej (rizstej, szója, zab stb.) és a kecsketej sem!

Nagyobb gyermek ekcémája

Nagyobb gyereken jelentkező ekcéma esetén mi a javasolt teendő diéta vonatkozásában?

Nagyobb gyerekeknél sem tanácsos megvonásos diétát elkezdeni, védőnői illetve háziorvosi javaslatra sem a szakorvosi vizsgálatok előtt, mert az esetleges ételallergia néhány hónapos diéta mellett laborvizsgálatokkal kimutathatatlanná válik!  Pozitiv laborlelet és/vagy Prick teszt, valamint a szülő erre vonatkozó tapasztalata alapján náluk is szoktuk javasolni a 4-6 hetes szigorú megvonásos diétát a gyanúba fogott élelmiszerre. A diétás próbálkozást követően értékeljük, érdemes- e hosszabb távon diétázni az ekcémás tünetek javulása érdekében. 6 éves korig javasolt a tejpótló speciális tápszer használata, emellett egyre nagyobb arányban kaphatnak a diétázó gyerekek növényi tejeket. Laktózmentes tejtermékek tejfehérje allergiásoknak nem adhatók!

Mikortól mutatják ki a laborvizsgálatok illetve bőrtesztek az ételallergiát?

Egy éves kor alatt a vérvizsgálatnak nincs értelme, a Prick teszt (karcolásos bőrteszt) erős, azonnali kipirosodást, száj körüli feldagadást okozó ételallergia esetén viszont már pozitiv lehet akár 6 hónapos korban is. Általános szabály, hogy a pozitiv bőrteszt illetve a pozitiv vérvizsgálati eredmény sem jelent biztosan ételallergiát! Nem szabad kizárólag a teszt eredménye alapján diétáztatni a gyermeket! Mindig a klinikai tünet a mérvadó, a vizsgálatok csak segítenek a diagnózisban!

Nagyobb gyerekeknél sem feltétlenül ételallergia okozza az ekcémát?

Az esetek jelentős részében nem befolyásolja a diéta a bőr állapotát. Mivel viszont ezek a gyerekek eleve hajlamosabbak allergiára, előfordulhat ekcéma és étellergia együttesen is. Ilyenkor vagy csalánkiütést, száj körüli kipirosodást, emésztőszervi tüneteket (hasmenés, hányás), rosszullétet (akár ájulást) figyelhetünk meg percekkel vagy néhány órával az adott élelmiszer fogyasztását követően vagy egyértelműen látjuk az ekcéma fellángolását 1-3 nappal az élelmiszer elfogyasztása után.  Az ő esetükben szakorvosi diagnózist követően természetesen indokolt lehet a részleges vagy teljes diéta az adott élelmiszerre.

Milyen ételekre allergiásak az ekcémás gyerekek?

Csecsemőkorban a tehéntejallergiát kell kizárni, később gyakori a tojásfehérje allergia és a mogyoró/földimogyoró érzékenység. Ritkábban fordul elő  a búza, szója, halfehérje allergia, esetlegesen a hasonló bőrtüneteket okozó, de nem allergiás alapú lisztérzékenység. Amikor azt látjuk, hogy paradicsomtól ill. citrusoktól kipirosodik a baba szája körül a bőr, ez többnyire nem valódi allergia, csak bőrirritáció, ami evés előtti bekenéssel nagyrészt megelőzhető.

allergiát okozó ételek

Kinőhetik-e az ekcémás gyerekek az ételallergiát?

Igen, 5-6 éves korra a tehéntej allergia és tojásfehérje allergia nagyrészt kinőhető. A földimogyoró, mogyoró, és a halfehérje allergia viszont jellemzően egész életen át megmarad.

Érdekelheti még: Komponens alapú allergiavizsgálat (CRD vizsgálat)